Végre-valahára megjelent a második kötet! Már én is nagyon vártam (holott én tudom, mi van benne :)). Jó érzés volt először a kezembe fogni, megcsodálni a színét, a tapintását, belelapozni. Bevallom, még sokkal jobb volt, mint az első könyv esetében. Furcsa, ezt én sem hittem volna, ha valaki mondja, és nem én tapasztalom. Nos, természetesen, az első könyvem megjelenése egyszeri és megismételhetetlen pillanat volt, de valahogyan akkor annyi érzés, várakozás és félelem kavargott bennem, hogy nem igazán tudtam a varázsát értékelni. Igen, félelem, vagy inkább szorongás... Mivel, mint azt már említettem egy előző bejegyzésemben, egy könyv megírása csak az első lépés az elkészülése során, és még csak nem is a legfájdalmasabb. Sok mindentől tartottam akkor: hogy fog sikerülni a dedikálás, hány könyvesbolt fog rendelni a kötetből, és legfőképp attól, mit fognak hozzá szólni az Olvasók, akik végül is legfontosabbak ebben a folyamatban. Nos, hogy ne szaporítsam a szót, végül minden jól sült el. A dedikálás sikeres volt, elég sok boltba eljutott a könyvem, és ami a legfontosabb, az Olvasóknak - a visszajelzések alapján - tetszett a történet, és várták a második részt.

Most tehát itt van. Szerintem gyönyörű lett, bár én elfogult vagyok, és be kell vallanom, hogy nagyon a szívemhez nőtt a címlapon látható fénykép a három kisfiúval. A "külcsínnél" azonban fontosabb a "belbecs", és remélem, hogy ebben sem okoz majd csalódást az Emma fiai.

Jó olvasást kívánok, és várom a visszajelzéseket!

Címkék: második kötet | dedikálás | könyvesbolt

Hozzászólás 2 | Bővebben...