A borítón egy cseh szecessziós művész, Alfons Mucha alkotása látható. A címe: Nyár vagy Lány a gabonamezőn. Azelőtt nem is ismertem ezt a festő-grafikust – a barátnőim, Edit és Krisztina ismertettek meg vele, ugyanis tavaly születésnapomra az első könyvem egyedi kiadását kaptam meg tőlük (bőrkötésben, ahogyan azt kell). Annak a borítóján volt egy Mucha-kép, bár nem ugyanez. Az egy kissé absztraktabb, egzaltáltabb volt, de az is egy gyönyörű, vörös hajú nőt ábrázolt. Ezt követően az Interneten kutattam egy kicsit további képek után, és akkor megtaláltam az „igazit” – a lányt a gabonamezőn. Akiben mintha az általam elképzelt Emmát láttam volna viszont. Szép, vöröses hajú, pajkos, szemérmes, de egyben érzéki.
Azóta meg is szereztem a képet (persze csak a reprodukcióját), amely most a hálószobám falán függ.

Balatonkörtvélyes
Igazán vicces volt, hogy a könyvbeli leírásom alapján néhányan megpróbálták a térképen megkeresni Balatonkörtvélyest. Holott, a könyv hátsó borítóján a tartalom leírásában jeleztem, hogy egy elképzelt helyről van szó. Ezek szerint viszont sikerült elég hihetővé tennem, és ennek örülök!
Balatonkörtvélyest egyébként a keszthelyi, tihanyi és füredi emlékeimből raktam össze – annyira sajnos nem ismerem a Balatont, különösen a múlt század fordulóján, hogy egy létező helységbe helyezhettem volna hitelesen a történetet. Másrészt, igazán nem akartam, hogy a szereplőkben, vagy a helyszínekben valaki magára, vagy másokra véljen ismerni. Ez teljesen a véletlen műve lett volna – és lenne is, de így egyszerűbb is volt az írás. Amellett, igazán élveztem, hogy „megteremthetek” egy addig nem létező világot, felhasználva különböző emlékeket, motívumokat, hangulatokat.

Emma pénze
Az egyik kedves Olvasóm jegyezte meg – teljesen jogosan – hogy ha egyszer Emma egy dúsgazdag örökösnő volt, akkor hogyan lehet az, hogy az egész család súlyos nélkülözések közepette élt az első világháborút követő hónapokban. (Ő ennél plasztikusabban fogalmazott: „Hol a dohány?) Nos, először is, mivel Emma pénze svájci bankszámlákon volt, nem lett volna azokban az időkben túl egyszerű hozzáférni. Másodszor és harmadszor pedig mivel rettenetes infláció volt, és nem is lehetett túl sok mindent kapni a pénzért, valószínűleg nem is vették volna nagy hasznát. Végül, de nem utolsósorban, a pénznek még fontos szerepe lesz a harmadik kötetben – de nem akarom előre lelőni a „poént”.

Spanyolnátha
Az 1918-19-ben pusztító spanyolnátha valóban rengeteg áldozatot követelt világszerte. Egyes becslések között akár 50-100 millió közé is tehetjük a halottak számát – jóval többen voltak, mint az előtte négy évig tartó világégésben. Főként a fiatal, egészséges szervezetű embereket pusztította el – ezért is volt annyira ijesztő, szinte apokaliptikus élmény a korabeli emberek számára. Rengeteg híres ember is elkapta a betegséget, és sokan bele is haltak (pl. Magyarországon Kaffka Margit, vagy Párizsban Guilleaume Apollinaire).
A regényben a cselédlány, Stefi, és a második fiú, Péter betegszenek meg, és együtt vészelik át a hosszú karantént, valamint a lábadozás időszakát. Ennek a motívumnak majd a második kötetben lesz jelentősége.