Kedves Janka!

És elérkezett a hőn áhított harmadik rész, és hát ez a könyv is fantasztikus volt.

 Azt azonban be kell vallanom, kevésbé tetszett mint az előző kettő. Úgy éreztem, kicsit sok volt nekem hogy pl. Mike Kennedy majd John Fitzgerald Kennedy megjelenik a könyv lapjain mint rokon, hogy minden ami a korra konkrétan jellemző, az megjelenik, de nem csak háttérként, hanem a családtagok aktív részvételével. Pl. hogy John csatlakozik a "virággyerekekhez" kipróbálva a kábítószert, aztán szegény Laura ADS-ben hal meg, stb. Kicsit az is valószerűtlen hogy mindenki gyönyörű, szívtipró és rendkívül sikeres, rendkívül okos, elbűvölő, stb.

 De igazán mondhatom nem ez határozta meg az élményt amit az olvasás alatt éreztem. Mert az Emma lánya tetszett, nagyon tetszett. Mert az Emma lánya szintén tele volt fordulatokkal, izgalmakkal és meglepetésekkel. Szívemhez nőtt ez a család, amelynek a tagjai élhetnek a világ bármely részén, történhet velük bármi, a történelem viharait túlélve ők mindig együvé fognak tartozni. Az utolsó részt zsebkendőm társaságában elhomályosuló szemekkel és sűrű orrtörölgetés közben fejeztem be.

Kicsit szomorú hogy vége.

 Aztán még van dolgom vele, mert családfát rajzolok, hiszen sok-sok gyerek, unoka és dédunoka tölti meg a könyv lapjait.

És hát azt hiszem jó ideig velük leszek még.

 Végezetül ismételtem megköszönöm hogy elolvashattam, tiszta szívemből gratulálok, és nagyon sok sikert kívánok!!!!!

Melinda

Kedves és igen tisztelt Irónö! Ajándékba kaptram barátaimtól a 3 kötetet. Meglepett egy Fábiánt, sosem hallotam Fábián iróról. Pláne a Jankáról b.Édesanyám unokanövére jutott eszembe, ki kisgyerek koromban egy idös néni volt, és a kötetek szecessiós külleme is a multra utalt. Kevés irodalomtörténetet tanultam, de a multban nem találkoztam névrokon irónövel. Az elsö kötet vége felé olvasva találtam meg a fényképet, meg életrajzát, hát eddig majd kétszer annyit éltem... Nagyon tetszik, izgat a könyv.Rég olvastan ilyen gyorsan. Én sokat átéltem a leirt korból és más szemszögböl nézem, éltem meg, mert nem voltam/vagyok úri gyerek. De nem mesét ir,pláne rózsaszin elfogultat, hanem reális sorsokat, e század tragédiáit. Passuth László jutott eszembe -nagyon tisztelem és sokat tanultam a müveiböl- különösen az 5-6 kötet önéletrajzi visszaemlékezéseiböl. Mert nem történelmet irt, föleg nem hamisitott, hanem naplószerüen irta le mi Vele történt. Bizonyára olvasta, remélem, vagy ajánlom. Ha kell cimlistával állok udvarlására. Sok-sok munkát, sikert kivánok Önnek és gratulálok! Nagy tisztelettel: dr.Fábián György. /bevallom, még sosem irtam igy egy irónak.  

Kedves Janka! Elnézést kérek a tegezésért, de a lányom éppen veled egykorú, így engedd meg egy "anyádkorú" asszonynak ezt. Elolvastam az Emma trilógiát, és nagyon tetszett. A meseszövése, a stílusa és maga a történet. Egyébként is szeretem a családtörténeteket. Az embernek a szereplők szinte személyes ismerőseivé válnak,és együtt érez velük. Különösen tetszett a harmadik kötet elején található családfa. Olvasás közben gyakran nézegettem. A Szabó Ervin könyvtárba, ahová járok már előjegyeztettem a következő könyvedet a "Virágszál"-at. Kíváncsian várom, hogy milyen lesz. Nagyon szeretek olvasni, és "falom" a könyveket, de a mai árakon egy nyugdíjas a könyvvásárlást nem nagyon engedheti meg magának. Így marad a könyvtár. Még az a szerencse, hogy a Szabó Ervin könytárban majdnem minden új könyv megvan, bár a tied csak egy példányban. Olvasom a blogodban, hogy el kezdted írni a következő könyvedet, majd figyelni fogom a megjelenését, hogy azt se szalasszam el. Kívánok Neked sok sikert, és még sok-sok témát, amiről írhatsz. Üdvözlettel egy olvasód Fehér Andrásné, Erzsi

Kedves Janka! Ma délután végeztem a trilógiával. Két hét alatt egy szuszra olvastam el a 3 kötetet. Köszönöm a sok értékes percet! Elképesztő a sok váratlan, újabb és újabb fordulat. A szereplők hozzánőnek az emberhez,nagyon szerethetőek, hiszen esendők, ugyanakkor szépek és sikeresek, bár a tragédiák sem kerülik el őket. Történelem szakosként (bár évek óta csak felejtek, mert nem tanítom...) külön örültem annak, hogy hiteles történelmi hátteret is fest a család története mögé. Én nem szeretem ezt a korszakot, mindig nehezen tanultam, mert átláthatatlan, durva, embertelen stb. De Önnek köszönhetően ezentúl talán másként fogok gondolni a 20. század történelmére. Mert nem csak rosszról szólhat... A háború alatti kórházas résznél egy nagyon jól "megcsinált" film, a Pearl Harbor jutott eszembe. Nagyon megható a nővérke és a katona szerelme és titkos esküvője. Az utolsó részben kicsit nehéz volt néha a szereplőket követni, ki kinek is a kije, de érthető, hiszen időközben igencsak gyarapodott a család. :) De nem szaporítom tovább a szót. Köszönöm az élményt! Munkájához további sok-sok ihletet, sok sikert, jó egészséget kívánok! Üdvözlettel: Takácsné Horváth Andrea